Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

Egyház (amtásának épségére iigyelinezzen, minden akadályo­kat elenyésztvén, mellyek részint nyilvános megtámadását, ré' szint alattomos tanácskozásoknál fogva tétetnek. E czélnak elére' sét pedig mi sem segítheti jobban, mint az igy nevpzet bírá­lat hivatala, mejlynek egyénei szorgalmas vigyázatukat, s szigorú, s igazságos törekvéseket minden kiadott, vagy kia­dandó munkákra, s bár melly tanításokra kiterjesztvén, azo­kat megfontolják, s azoknak vakmerő, vagy túlságosan szabad állításait elítélvén, a jut s erkölcs ellen mondottakat kárhoz­tatván, magát a rosszat gyökerében elfojtják. Valamint te' hát minden megyés püspök tulajdon; megyéje : úgy a romai Pápa az egész Egyház részere különös bíráló hivatalt, vagy gyüle­kezetei (congregatio indicis) állíthat föl, melly minden kijövő munkákat megbírálván a híveket az elitéit munkák használa­tától eltilthassa, s úgy őket mind a veszedelemtől megment­hesse, mind a hit, s erkölcsi tanítást a romlástól őrizhesse. Az érintett bíráló gyülekezetről (congregatio indicis) melly a Pápa római Curiájához tartozik, későbben szóladunk. 147. §. Joga Egyházfejének az isteni szolgálatot rendelni. Az Egyház feje e jognál fogva az isteni szolgálat iránt rendeléseket, s intézményeket, mind annak módjára, vagyis szertartásokra, mind imákra nézve, meliyek által az isteni tisztelet bételjesíttPtik, hirdethet az Egyházban. Ezen istenszol­gálati rendeletek részint illy tárgyakat foglalnak, meliyek lé­nyökre nézve az egész Egyházban egyenlően tartatva átala- nos liturgiánkat képezik, részint illy tárgyakat, meliyek nem az egész, hanem részletes egyházokban tartatva szinte részle­tes liturgiát alakítanak , czélunk itten csak azokat említeni^ mellyeket csak az átalános Egyházat illetik. Az egyházi történetekből -értjük, hogy az első liturgiái rendeleteket, keve­set kivéve, meliyek üdvözítőnktől szármoznak, az Apostolok J68

Next

/
Thumbnails
Contents