Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
\ 144. §. A jő dögéit jogok elosztás«!. A pápai jődögélt jogokat egész kiterjedéseikben előadni kívánván azokat igy osztjuk: hogy 1) azokrul, mellyek a vallást, s az isteni tiszteletet, 2)azokrul, mellyek az egyházi dolgokat, vagy tárgyakat, 3) azokrul, mellyek az egyházi személyeket illetik, értekezzünk. 145. §. A vallást, és az isteni tiszteletet illető jogok. Egyház fejének a vallást, s isteni tiszteletet illető hatalmából folyó jogok: 1) őt illeti a katholika vallást érdeklő könyveket, s irományokat megbírálni. 2) az átalános isteni szolgálatot rendelni. 3) valakit a szentek közé számlálni. 4) ünnepeket tartatni, megszüntetni, vagy változtatni. 5) átalá* nos böjtöket hirdetni. 6) felmentéseket kiszolgáltatni. 7) fogadásától valakit megmenteni, s kegyes alapítványokat változtatni. 8) búcsút kiszolgáltatni. 9) fentartott bűnök s büntetésekről feloldozni. Melíyekről röviden mindannyi értekezést teendünk, 146. §. A birálatjoga. Hogy a katholika vallást érdeklő könyvek, s irományok bírálata az Egyház fejét illeti, s annak tulajdona , így mu- / tatjuk. Minthogy a római Pápának mint üdvözítőnktül rendeltetett Egyház fejének jog a vagyon, az egész Egyház egységét fentartani, s így minden hit s erkölcsi tárgyakra nézve ideigleni rendieteket adni (137. §.) magából következik, hogy azon jog is sajáta, mellynél fogva a hitet, s erkölcsöt érdeklő könyveket, s iratokat mind megbírálhatja. Valamint minden püspök szoros kötelessége kívánja, hogy ő megyéje, s Egyháza ép tanítására ügyeljen: úgy a római Pápa mint Egyház fejének szigorú tiszte azt hozza magával, hogy ő az egész 167
