Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

125 kormányt egy természeti vagy erkölcsi személy viseli; részint vegyes, midőn a kormányt többes személyek viselik. Az egy­szerű alkotmányos mintához democratia, aristocratia, és mo­narchia tartozik. A vegyes két £agy több egyszerű mintákból keletkezik. Taiáltatik némelly tartományokban egyesült al­kotmány (civitas composita) vagy alkotmányok rendszere is (systema civitatum) i ♦ ). Midőn azonban az egyházi alkotmány mintáját meghatározni kívánjuk, sem Aristoteles, sem ennek társaihoz, hanem Krisztus urunkhoz folyamodnunk kell, ettől az egyházi alkotmány igazi mintáját értendők. Krisztus urunk szerint az egyházi főhatalom Péter s többi Apostoloknak (94. 95. §.) nem különben azok utódainak,tudni illik az Egyházfe­jének s a püspököknek (104. 106. §.) adatott. A püspökök az Egyházat részint akkor kormányozzák midőn Egyház fejének elnöksége s előleges tanácskozásai mellett összegyülekezvén zsinatot tartanak, részint akkor, midőn minden püspök külön eredeti s szükség esetében az egész Egyházra nézve adatott, de mostan könnyebb kormányozás végett csak megyeére néz­ve engedett hatalmát olly feltétellel űzi, hogy mind az Egy­ház feje, mind a zsinat iránt egység ügyeiben köteles enge- delemmel viseltessék. A felső egyházi hatalom Péter s az Apostoloknak, nem különben azok utódainak tudni illik Egyház fejének, sa püs­pököknek Krisztus urunktól adatván (108. §.) nyilván kitetszik, hogy az egyhá zi alkotmány mintája 1) nem demncratiai; a demo­cratia egyszerű alkotmány mintája,mellyben az egész nép, vagy ennek nagyobb része a kormányt viseli, ez pedig nem lévén az Egyházban, tudni illik, hol sem az egész nép, sem nagyobb része, hanem csak nehányan úgymint: Krisztus urunk válasz­tott Apostolai (94 95.§.)s azok utódjai a püspökök (104. §.) kor­mányoznak. 2) nem aristocratiai, aristocratiaban ugyan kisebb része a népnek viseli a kormányt, hanem az maga nevében mit- sem rendelhet, s ha némelly aristoc.rata nagyobb hatalommal, 74 74) Hugo Groot. Sámuel Puffendorf. ch.Tbomasius G. C.Schul­ze. G. V. F. Hegel Grundlinien des Rechts oder \aturrechtund Staats Wissenschaft im Grundrisse 1821. Berlin.

Next

/
Thumbnails
Contents