Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
126 s előjoggal díszük, azt C9ak a többiek közakaratéval nyerhette. Evvel sem egyenlő az Egyházi alkotmány mintája; mert ámbár kevesen a hívek közül, tudni illik a püspökök gyülekezető gyakorolja n főhatalmat az Egyházban, mégis minden püspök tulajdon nevében kormányozza egyházát,» az elsőség joga, mellyel díszük, a római Pápa, nem a püspökök köz akaratából, hanem Krisztustól Egyházunk fejétől származik (103 §.) 3) az Egyház alkotmánya nem monarchiái s pedig sem korlátlan, sem korlátolt; nem korlátlan, mert ebben egy személy egyedül viseli a főhatalmat; az Egyházban pedig a püspökök öszvege, nem korlátoltéiért minthogy ebben minden hivatalt a fejedelem osztogat, a fő hatalmat is közvctőleg egyedül ő bírja. Mi az Egyházban másképen létezik, mert itta püspökök mindnyájan a Pápával hasonló, az Elsőség jogait kivéve hatalmat birnak, s hatalmukat hem a Pápától, hanem közvetlenül Istentől kapják (105. §.). 4) nincsen az Egyházban vegyes alkotmányi minin, mértebben a kormányzók jogait az alkotmány fejétől kapván xígy gyakorolják, hogy egyik a másik alattvalója maradván, egyik« másiktól függjön. Az Egyházban pedig a püspökök hatalmukat Istentől s nem Pápától kapván, hasonló s egyenlő jogait (a pápaiakat, mellyek szinte Istentől alapítottak,kivévén) lényegesen egész Egyházban gyakorolhatják. 5) az Egyház alkotmánya nem hasonlítathatik alkotmányok rendszeréhez, Vagy egyesült alkotmányhoz, mert noha ebben minden külön alkotmány kormányzója népét a többiek kormányzóiful függetlenül vezérli, mégis a külön alkotmányok öszvegesen egy átalános alkotmányt nem képeznek. Az Egyházban pedig minden külön püspökök tulajdon megyéjüket úgy kormányozzák, hogy egész Egyház alattvalóinak magokat elismérvén, külön Egyházukkal az egész kormánnyal ellátott Egyházat képezzék. Minthogy tehát a polgári alkotmányok közül egyik sem illeti az egyházat, minden joggal állíthatjuk, hogy Krisztus urunk Egyházának tulajdon alkotmányt, mellyet Chri- stocratiának nevezhetünk, adott ]VIit annál biztosabban mondhatunk, minthogy a zsidók alkotmányának mintája is Theo- eratia vala * «). A Christocratia pedig ebben áll, hogy az egyházi hatalmat, mellyet Krisztus Urunk Péter az Apostoloknak adott, (94. 95. §.) a püspökök gyülekezete birja ugyan (104. §.) de minthogy a püspökök az őket illető átalános hatalmukat csak megyéjükben iizik (108.$.), előlegesen azt az Egyház egységét fentartó római Pápa gynkoro ja (103. §.) „Lásd Ada- miBrezanóczy Jus Ecclcs. Tom. I. §. 67.pag. 92.“ 75 75) Dobmayer Systema Thenl. Cathol. tom. IV. p. 80. §. 252. 76) Joan. Hooke rei. nat. et rev. princ. tom. II. cap. II. art. 3. prop. I.
