Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
IO! Szinte a kegyelmi visszahatok örvénye és sikere is nem a bemutatás, hanem a kiadás napjától függ >°), minthogy a kegyelmet is nem a végrehajtó, hanem a kiszolgáltató adja. Ezekhez képest a kegyelem közönségesen azt illeti, ki a korábban kiadott visszairatot birja, ha azt a végrehajtónak később ben mutatta is volna be. Ellenkezőképen áll a dolog az igazsági visszairatokkal. Ezekben a sikerre nézve nem a kiadás, hanem a bemutatás napja tekintetik * •), mert a közönséges bíró hatósága nem szűnik meg'[előbb, inig ő a küldött biró hatalmaztatását megérti, ennek pedig hatalma addig tart, mig vissza nem lmzatik. A félmillióit engedő visszairatokban a végrehajtás ideje tekintetbe vétetik, vagy is az ügynek akkor igazságos s bizonyosnak lennie kell, midőn a végrehajtó a felmentést tetleg kimondja * *). A viaszai rátok megszűnnek 1) lemondás által midőn valaki kedvezéséről lemond. 2) a kegyelme ő vissza von;!,-a által, minthogy ugyan az, ki a kegyeimet engedi, azt igazságos okoknál fogva vissza is vonhatja,, 3) az igazsági visszairatok a kegyelmező halála által meg szűnnek, ha a végrehajtó a történt halál alkalmával a végrehajtást még el nem kezdette. Mit szinte ollyan kegyelmekről állítunk, mellyck csak adandók, tudni illik ezek is megszűnnek akkor, midőn a végrehajtó az ügyhez még nem fogott *, s) nem pedig akkor, midőn a kegyelem már végrehajtatott, ezt nyilván jelenti a törvény ezen szavakkal: „Decet concessum a principe beneficium ess^n^aiysuriyn.“ „Lásd 16. reg. iurio in 6to» A külön egyházi törvények közé tartozik 2) a szabadalom. A szabadalom olly külön rendelkezés, mellynél fogva az. elöljáró valakinek ollyast jutalom gyanánt enged, vagy rend- 50 50) Cap. 7. Eam te. 51) Cap.12. Sgper e<? Cap. 4. Audita. 52) De no vo stylo curiaeteste Reiftenstuhl lib. IV. in append. 53)Cap.20a (Jratuni.
