Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
102 kiviil oily terhet köt valakire, molly a többieket nem érdek- Ii, a szabadalom tehát mindig szigorú értelemben veendő. Tovább a szabadalom felmentéstől abban különbözik, hogy ez külön tényekre, amaz pedig átalános cselekedetekre terjesztetik. Azonkívül a felmentés a fennálló törvényt külön esetekre nézve feloldozza, a szabadalom pedig az esedezőnek nem ritkán új törvényt alakit. Különféle lehet a szabadalom úgymint: 1) vagy kedvező, melly az ember cselekvő szabadságát tágosítja, vagy nem kedvező, melly a cselekvő tehetségét korlátozza. 2) vagy személyes, melly az egyénnel együtt megszűnik, vagy örökös, melly az utódokra szállíttatik. 3) vagy írott, melly irás által, vagy nem Írott, melly szó által engedtetik. Minthogy tehát a törvénytől valakit megmenteni nincsen más, mint a törvényhozó hatalmában, következik az is, hogy senki más nem adhat szabadalmat mint a törvényhozó. A szabadalom többi elosztásait olvashatni Maschat-nál Institut. Canon, ad libr. V. lit. 33. Eyheloél Introd. in Jus F.pcles. tom. IV. §. 2fG. Szvorényi-nál instit. Jur. Can. 123. §. 93- §• A szabadalmok megszerzése, fen tartása, s megszűnése. A szabadalmak nyilvános adományok, s szokás által szereztetnek* ■*), midőn tudni illik q szokás helyeseltetik1 *). IVoha pedig a szabadalom bizonyítványára minden esetben írott tanúsítás, vagy oklevél lényegesen nem kívántatik, minthogy az szó vagy szokás által is meg szereztethetik, azonban a szabadalom többnyire oklevél által bizonyittaíik s *). Vannak tovább oily szabadalmak is, mcllyeket kisein nyerhet másképen, mint Írott tanúsítás által, azokkal tehát mindenki csak akkor élhet, 51 * * 51) Can. 8. distinct. 100. Can. 8. Cans. 9. qu. 3. Cap. 1. 8. dc prescript. 55) Cap.17. Decensib. 56) Can. 8. distinct. 100. Cap. 12.de privil.
