Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
93 „szükséges azért engedni nem csak aboszuállásnak okáért, hanem a lelkisméretért is“ 5?). Minthogy azonban ki sem köte* icztethetik meg arra, a mit nem tud, nyilván tetszik ki az is, hogy minden törvény előbb hirdetendő légyen, ininekelől- te valakit lekötelezhessen, „Lásd Van Espen in tractat, de promulgat. leg« eccles. cap. íl, 85. §. Közönséges törvényeket hozhatnak a zsinatok, s az Egyház feje. Az egész Egyházra nézve közönséges törvényeket hozhatnak 1) n zsinatok. Hogy az egész vagy is a közönséges anyaszentegyház kormányzó fő hatalommal felruházva légyen, másutt tanusítandjuk. Minthogy tehát az egész vagy is a közönséges anyaszentegyházat a zsinatok képezik, midőn tudni illik az egész Egyház képviselői összegyülekezve részint szent vallásunk őstaau t hirdetik, s erősiíik, részint közönséges rendtartási törvényeket alkotnak *s), következik, hogy a zsinatok közönséges törvényeket hozhatnak. 2) az egész Egyház feje. Minthogy a Püspökök közötti elsőség a római Pápát, va°7 is az egész Egyház fejét illeti, ki tudni illik az egész Egyházat cgyességben s épségben megtartani köteles, valamint másutt bizonyitandjuk, természetesen következik , hogy törvényeket az egész Egyházra nézve hozhat, nevezetesen ol- 1 van okát mellyek az Egyházban a hit egyességét s az erkölcs épségét, tárgyalják. Nem tagadjuk azonban azt is, hogy a tőle hozott őstani törvények csak akkor teljes erővel diszlendők, midőn az egész Egyház azokat halk vagy nyilvános javallass által megerősíti. Az Egyház fejének rendtartási törvényei pedig akkör teljes erejűek, midőn a Püspökök mint az úr nyájának őrjei azokat megyéikben hirdettetik, jól tudván 27 27) Pom. XIII. 1. 2. 5. I. Pet. II. 13. et seq. 28) Can. 1. 2. dist. XV. item Capih de renunciat.
