Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
9 i azt, hogy! ®sak a hirdetett törvények kötelezők. „Lásd Pehem Cap. IV. sect. II. §. 282. A megyés püspökök Istentől kapott hatalmuknál fogva magányos megyéikre nézve, akár zsinatokban gyülekezve, akár azokon kül törvényeket hozhatnak, s azokat hirdethetik is, sőt ezek a többi egyházak által elfogadtatva közönséges törvényekké is válhatnak. 86. §. Az egyházi törvények alattvalói. Minden a katholika vallást követő hívek, az egyházi törvény alattvalói, következőleg az egész Egyház részére hozott törvényeket minden Egyház tagjai követni tartoznak, vagy is mind a világiak, mind á papok, sőt a világi fejedelmek is, kiknek illy engedelmesség nem kevés díszökre válik, arra köteleztetnek. Nem különben a Pápákat s a püspököket, kik az egész Egyház hatalma alatt vannak, azon törvények kötelezik. Mi a pogányokat £ eretnekeket illeti nzt mondjuk, hogy azokat minthogy Istennek minden ember engedelmeskedni tartozik, az istenegyházi törvények szinte kötelezik, nem pedig a tiszta egyháziak, minthogy a pogány ok a keresztség által az Egyházba fel nem vétettek, áz eretnekek pedig attól elálltak. Továbbá a részletes Egyháznak törvényeiről azt állítjuk , hogy azoknak ereje csak azon tartomány vagy Egyház határaira terjed, mellyeknek részére hozattak. Ezeknél fogva azonban következik 1) Minden részletes Egyház tagjai, vagy is minden papok, szerzetesek, s világiak ugyan azon részletes Egyház törvényeit követni tartoznak. 2) a káptalanok , szabadalmazott zárdák szabadalmuk tárgyára nézve Ogyan kivéve vannak azon törvények kötelezvényéből, de minden más a szabadalmukban ném foglalt tárgyokra nézve, nem különben mind azon esetekre nézve, mellyekben a trienti zsinat őket a püspökök hatalma alá rendeli, ezeknek engedelmeskedni tartoznak*). 3) az illy féle törvények azon egyéneket,»
