Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
92 Kihatunk , minthogy csak hirdetett törvények kötelezők lehetnek * *), Azonban illy esetekben, hol Püspök valami rendtar- rási törvényt maga Egyhazára nézve ártalmasnak tartana, az az egész tárgynak állapotját Egyház fejének megjelentvén, annak kihirdetését felfüggesztheti. Sőt minden Püspök a maga részletes Egyházára nézve Istentől adott hatalmánál fogva zsinatokban, vagy azokon kül törvényeket is hozhat, s azokat hiveinek hirdetheti, melly törvények az egész Egyház javallá- sa s megerősítése által közönségesekké is válhatnak, S. A törvények lelkiesméretben kötelezők. Mind az Isten mind a jogtudósok tanításánál fogva bizonyos lévén az, hogy a keresztény hivek az Egyház korma, nya alá tartoznak, mindenki elismérendi azt, hogy minden egyházi törvény a híveket lelkisméretben kötelez. Ila tovább azt kérdezi valaki kötelczők-e lelkisméretben a világi törvények is? azt válaszoljuk, hogy olly tudósok is találkoznak, kik a világi törvények lelkisméretbeni kötelezvényét kétlik, sőt tagadják is mind azon oknál fogva, mivel a világi törvények egyedül a külső boldogságot tárgyalják , mind pedig azért, mivel a világi törvények áthágása és az örök boldogság vesztesse'go közt arány nem létezik*«). De haszontalan,mert hogy a világi törvények is lelkismeretben kötelezők, mind az ész, mind az isteni nyilatkoztatás tanúsítja. Amaz azon oknál fogva, miivel a társaság természetéből folyó világi törvénye, két a természet törvénye felsegíti, s javalja, ennek pedig mint isteni törvénynek lelkisméretbeni kötelezvényét ki sem taga. dandja. Emez pedig, vagy is az isteni nyilatkoztatás tanúsítja , mivel szent Pál a világi hatalomrul ezt irá á romaiaknak: * VI. 25)Pehem Cap. IV. Sect, II. §. 282. 26) Vide Instrue. Hadriani VI. R. P. data Cheregato suo legato ad principes imperii R.G. in diaeta Nürnberg, congregatos p. 5.
