Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447
Most a’ Törvényszék szolgái, kik ötét fogva tárták, csúfot üzenek belőle. Ábrázatára pökdö- sének, szemeit betakarák, és arczul csapdosák, gúnyolódva mondván: Nosza Messiás! Mond meg, ki az, ki téged megütött? Más sok pajkos beszéddel is csufolák Ötét. Azonban Péter, ki egy más Tanítvánnyal (Jánossal ) a’ szolgákat mindég egy kis távolságban késéri vala, egészen a’ Főpap házához jőve, és ott a’ kapu előtt kin marada. A’ másik Tanítvány ellenben (mert a’ Főpapnál ismeretes vala) beméne, és szúllván a’ Kapusnéval, Pétert is bevezeté a’ pitvarba. Kemény hideg éjtszaka vala: a’ szolgák tüzet gyujtának a’ pitvarban, és körülötte leniének. Péter is oda ülvén, melegíté magát, és a5 szörnyű dolog végét meg akará várni. Midőn így a’ tűznél ülne, oda jőve a’ Főpap szolgálói közül egyik, (a’ Kapusné) és szemeibe néze merőn, és monda: Nem vagy te is Tanítványa a’ Názáreti Jé- susnak? O pedig tagadá azt mindnyájak előtt, mondván: Nem ismerem ötét, és nem tudom, mit akarsz. Erre kiinéne a’ külső pitvarba, és szólia a’ Kakas. Nem sokára azután egy más szolgáló látván ötét, monda a’ Körülállóknak : Ez is a’ Názáreti Jésussal vala. Úgy vagyon, monda egy az Ottállók közül, te is az Ö társaságából való vagy. O pedig tagadá most másodszor, esküvéssel mondván : Nem, én nem vagyok. Nem is ismerem azt az embert. Mintegy óra múlva ismét a’ tűzhöz üle Péter, hogy fölöznék. Akkor reá ismere egy Szolga és monda : bizony te is egy vagjr az Ö Tanítvány! közül. Hiszem, még beszéded is mutattya, hogy Galileai vagy. — Igen is az, monda egy más szolga» ki attyafia vala Malkusnak , kinek fülét Péter a’ kertben levágá, Igen is az. Nem Játtalak-e téged vele *9a
