Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

ván. És ugyan Mojzes’ előadásakint a’ Teremtő így szétlőtt Ádámhoz: A’ Paradicsom’ minden fájáról ne egyél, különben halálnak halálával az az : bizonyos elkerülhetetlen halállal fogsz meghalni. Az első egy pár ember mint törzsök szülőink egy külkisértet által csalatva, meg- kósíolák a’ Paradicsom’ közepén létező fa’ gyümölcsét , melly talán halálhozó , mérges , és azért nem enni való volt. E’ megtiltott fa’ gyümölcséből ettek és vétkeztek az első emberek. Az engedetlenség nem tetszhete Istennek a’ legtisztább Valóságnak, ki minden gonoszt szükségkép gyűlöl. Arinakokáért az Isten’ kedvezését, és azzal járó előjogaikat (praerogativa) elvesztették. Például az Istennel való mindennapi barátkozásuk, melly szerint már itt minden vonalban az igaz boldogság’ édes érzelme mutatkozott, félbeu- szakadt; morálisi részünknek az állati fölött való uralkodása, és az Isten’ különös kedvezése által lett halhatatlansága a’ testünknek megszüntetett, ük elevenen érzették béfolyását Istennek, de ezen adomáidtól i* megfosztalak ; mert tüstint néma fájdalomtól szorongva a’ kert’ bokrai köztt rejteztek el, de Idában, Édenükből kifizettek , mert nem valának méltók, hogy azon boldog tájon lejtőzzenek, hanem arezuk’

— 197 —