Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

15?

pedig annak megtartásával összecsatolt jó. Mind kettőnek az ejkölcsi világban az a’ czélja : hogy a’ törvénynek méltó tekintet szereztessék. A’hol nincs törvény, ott sem jutalmat, sem büntetést nem képezhetni, azért is a’ büntetésnek is csak addig van helye, míg a’ törvénynek elégtétele van.

Már ótmódot az isteni Kijelentés mutat ki, melly szerint a’megszegett törvény’ következtében helyettes elégtétel meg- adathassék, úgy hogy nem csak a’törvény’ méltóságának nincs semmi rövidsége, sőt a’ jó tettek által magasittaíik az. A’ törvény’ megszegésével min nyáján bűnösökké lettünk, és valamíg csak egyki eleget nem telt érettünk, addig az Isten’ haragjának fiai maradtunk ; következően méltók büntetésre. De mi magunktól nem le- heténk eleget; mert mivel minden perczeneiben Isten iránt a’ szeretetnek, hálának, imádásnak legfőbb szolgalatját tennünk kell, soha fölösleges érdemeket, mellveket az elkövetett bűnökért és hibákért pótlék'gyanánt bémntathatnók, elő nem mutathatunk,

A’mit magunktól nem tehettünk,az a’ nagy Isten’ határtalan végzete állal lehetővé lón; mert vele 0 egyenlő Fiát az emberi Xem tagjai közé kivánta beiktatni, kikkor tehát már létezett egyki az embe-