Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

133

vánja, hogy mondjuk szívemelőleg: Mi Atyánk! az az, inkább szeretvén , mint félvén ot; merta’ tökéletes szeretet zárja ki a’ félelmet.

2. Mi pedig azon viszonyokat illeti: mellyekhen Önmagunkhoz állunk; tudva van, hogy meghatározta Jésus a’ mi természetünkkel irányos boldogságunkat is, tudnillik: a’ tökéletességi erényt, boldogságot és végrendeltetésünket. Az Isten minden embert kiván idvöziteni, és az igazság’ ismeretére juttatni. (I. Tim. 2) Az Isten sem alkutlan szentséget a mi természetes állapotunk’ ellenévé nem kiván tőlünk , sem az ö szentsége ellenévé alkutlan boldogságot nem igér. O senkit sem kárhoztat, mivel boldognak lenni vágyódik ; hanem e’ vágyót az okosság törvényeinek hódoltatni kívánja. Jésus a lélek halhatatlanságát s örökké tartóságát tanította , ’s e’ menyei tanitmányát kihirdette ; és így nem csak az emberi természet' méltóságát mutatta meg, hanem az embernek minden viszonyait, kivált önmagához világosságra hozta.

3. Istenről, és a’ mi lelkünk’ halhatat- lanságáróli helyesismeretünk’ következtében, a mii másokiránti viszonyainkról czél- szerübb ismeretet nyertünk. Mindenki mint' ember, a láthatatlan Isten’ látható képvi-