Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

119

den századok’ lefolytéban eretnekeknek képeztette azokat, kik a’ Jésus’ istenségét kétségbe hozták, vagy tagadták. Ezek közt megneveztelek: Praxeás, Artemon, Sabellius, Samosali Pál, főleg Arius. Ezt igaz; az Anyaszen tégy ház a’ nicaeai köz zsinatban a’ 4-dik század’ elején a’ hívek közűi kizárta. —

XL.

A' Jésus' istensége a mi Vált súgunk alapja, és szükségképi föltétele.

Kétséget sein szenved a’ dolog, hogy minnyájan nem csak hibázhatok vagyunk, de valójában hibázhatunk is, és az erkölcsi törvényt megszegtük. Innen támad általános szükség a’ Megszabadításra. Jésus azt végbevitte, és nem csak nékünk bűnbocsánatot nyert, hanem az ó kegyelmének elvételére képesített is. Ez a’ keresztény hit’főczikkelye, úgyhogy ha az a’ tudomány igaztalan , már a’ keresztény Religio dongába dűlt. Igaz pedig, az magától az Istentől jött le a’ földre, következően legszentségesb igazság, az bizonyosságig megvan mutatva. Már a’Jésus által lettszabaditás pedig, és az elégté- teli tudomány mint való meg nem állhat, haő nem öröktől fogva élő isteni Személy, és Istenhez tökéletesen nem hasonló. —