Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222

22

(Következik a’ közönséges imádság a* Bőid. Szűzhez 17 lap;mellyet a’ látogatások’ végén szokás imádkozni, hogy az ő hatalmas ótalmában részesek legyünk.)

Mélységes titka a szent ostyának! A’ kenyér olly eleség, mellyel táplálkozni, vagy mellyet el is lehet tenni; ’s az ur Jézus bizonyára azért akart a’ kenyér színe alatt a’ földön maradni, hogy az őt szerető lelkeknek, velők egyesülvén, magát táplálmányul adja, nem csak, hanem azért is, hogy az oltárok’ szentélyében éltévé mindenkor jelen legyen ’s velünk megmaradjon, hogy szerelmének örök nefelejtsét bírván, róla szüntelen megemlékezzünk.

Jézus önnön magát alacsonvitotta meg, midőn szolga alakot vön magára, mond szent Pál. (Philip. 2.) ’S mit mondjunk annak láttára , hogy kenyér alakot vesz föl ? Akantara szent Péter azt mondja: Nincs nyelv, melly képes volna kifejezni Jézus’ szeretetének nagyvoltát azon lelkek iránt, kik malaszt’ állapot- jában vannak. Lelkünk’ kedves jegyese, midőn a’ földtől megválni készült, emlényü! ezt a’ nagy szentséget hagyta, mellyben maga ve