Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222
21 én magamat elfeledjem, miszerint egyedül a’ te jóvoltod legyen eszemben. Nem dicsőség- teket irigylem, mennyei szent karok! hanem a’ ti és én Istenem iránti szereteteket; tanítsatok meg, mit kelljen tennem, hogy öt szeressem , hogy bennem kedve teljék. Szív fo h á s z. Én Jézusom! téged, csak téged akarlak szeretni, csak neked lenni tetszésedre. (Erre következik a’ lelki áldozás 17. lap.; erre meg a’ Bold. Szűznek jelen üdvözlése:) Üdvözlet a Boldogságos Szűzhez. Egy másik malasztforrás számunkra asz- szonyunk szűz Mária’ szeplőtelen szent szivéből fakad, ki szent Bcrnárd szerint olly teljes malaszttal, ollyannyira bővelkedik javakban, hogy nincs ember a’ földkerekségen, ki azokban részt nem venne. „Az ő bőségéből mindnyájan részesültünk.“ Az angyal’szavai szerint Mária tele volt malaszttal; éspedig, szent Chrysologus’ észrevétele szerint, nem csupán maga számára, hanem a’ mi számunkra is nyerte ő ezt a’ malasztbőséget, a’ végre, hogy jámbor tisztelőit vele gazdagítsa. Üdvözlégy, Mária! Szivfohász. Örömünknek oka, könyörögj érttünk! A.
