Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222
6 lenes lelkektől, kik minden vigasztalásukat c’ földön abban lelték, hogy Istennel a’ drágalatos szentség előtt mulathattak; látni fogod, hogy a' szentek mind a’ leggyöngédebb buz- gósággal voltak ezen ajtatosság’ iránt, minthogy embernek a’ földön nem akadhat nagyobb öröme, nagyobb kincse Jézusnál az oltári-szentségben. Bizonyos, hogy a’ szentségek’ vétele után minden ajtatosságok közt első helyen áll az ur Jézus’ imádása a’ drágalatos szentségben; nincs is Isten előtt kedvesebb ajtatosság, melly nekünk nagyobb hasznot hozna,ennél.Ne késedé! meskedjél tehát tovább gyakorlatba venni ezt az ajtaiosságoí; mondj le az emberekkel való sok íársalko- dástól és menj még ma legalább egy fél, legalább egy fertály órára valamelly templomba hogy az ur Jézussal az oltári-szentségben tár- salkodjál. „Kóstoljátok meg és meglássátok, hogy mii ly édes az Ur!u Próbáld meg csak egyszer, és nem sokára tapasztalni fogod, hogy milly hasznodra van. Tudd meg, hogy az időt, mell vet a’ szentség előtti ajtatosságban töltesz, nem lehet jobbra fordítanod, és halálod’ ágyán, sut az egész örökkévalóságig ez leginkább fog vigasztalásodra lenni! Tudd meg szinte, hogy azon fertály órában, inig a’ drágalatos szentség előtt
