Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
jelben Tarnocic», és Kobylanka bucsujáró helyek. A sambori kerülelben Drohobicz és Slebnik városokban sz. Vasul rendű szerzetesek. A kólóméi kerúletbeu Gwozdziczben, és a fenlebb említett Kálvárián sz Rernárdin szerzetesek. H) Dalmátország. A hajdani Liburnia, s Illiricum jelen időben Dalmatia nevet viseli, a régi történetírók szerint Heraclius görög császár idejétől fogva, melly időszaktól kezdődik a népnek a keresztény családok közé felvétele. E császár ugyanis, mint Lucius*) irja Porphir görög iró után, Rómából kérvén püspököt s papokat a sz. kereszlség által az Egyház kebelébe vezette e népet, sőt velők meefogadtatta, hogy soha háborút nem viselnek új fold elfoglalása végett, csupán az ellenség ellen védeodik hazájokat. —■ Az adriai teuger partján már az első századokban elterjedvén a keresztény hit, hierarchia szerkezet is kétségkívül alakult, s a Salonai, jelenleg Spalatrói érsek nem csak vértanúiról, hanem íöpásztorairói is ismeretes az egyházi ősrégiségben, később lerontatván Salona, valamint a világi hatóság , úgy a metropolitai szék is Jadrába CZara) költözött, hol a püspökök e méltóságot 8nnál könnyebben megtartották, mivel már Anastasius pápa alatt a jadrai püspök érseki palástot nyert. Hajdan azonban, valamint politikai területe sokkal terjedelmesebb volt, úgy a megyék száma is; — de e főid a török iga alá hajtatván, a keresztények száma kevesbedett, s a megyék is csupán nevei ismeretesek a hajdankorból. Az au- striai birodalomhoz tartozó Dalmatia hierarchiai szerkezete következő : Zara, főmegye (Archi Dioec. Jadrens.) Az érseki székhely római telepítvény által alapíttatotf , melly már Augnslus császár idejében nevezetes volt, falai kiigazítottak, sez okból a császár a város atyjának neveztetett. Mint püspöki székhely ) Llb. l-o Cap. XI. de Regno Dalmatiae et Croat.
