Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
ifibb századokig Spalátró melropolilai halósága alá tartozott, mig 1154-ben IV-ik Anastasius pápa érseki székké tette, s jelenleg egykori Anyaegyházát is, Spalatót, mint segéd püspöki széket kormányozza. Yan a zarai fölnegyében 98 plébánia, a hívek száma 40,000, s az érseki székhelyen ezek közül 8000 lakik. Érsek: Godeassi József, Spalalióból áttételeit Jun. 22- én 1843-ban. Segédmegyék: Cattaro (Dioec. Caltarens.) Dalmatia végszélén, az adriai tenger partján, magas hegyektől környezve fekszik Cattaro, mint segédmegyéjének székhelye, alapítója korszakáról hiányzanak az adatok, jelenleg 16 plébániát, s 22,000 híveket számlál, kik közül 2000 a székhelyen lakik. Püspök: Lucich István, kineveztetett Január 28-dikán 1828-ban. 2. Lesina, máskép Paros (Dioec. Pharensis). Azon időtől ismeretes e megye, midőn Dalmátország a Magyarok uralmát kezdte tisztelni, IU-ik Béla király ngyanis e megye alapításával foglalkozott, létre jött-e kormánya alatt nem bizonyos. 31 plébániát számlál, a hívek száma 34,000. Püspök: Bordini Fülöp, áttételeit Sebenicoból Febr. 2l- dikén 1839-ben. 3. Ragusa (Dioec. Ragusana;. E püspöki székhely múltja sokkal dicsőbb, mint jelene. A hajdani római város Epidaurus helyén építve, már a harmadik s negyedik században olly népes volt, hogy lakosai száma 40,000-re tétetik, s miután, mintegy második Velencze, önálló tengeri uralmat szerzett, s köztársasági szerkezetet vett fel, egyházi tekintetben is nagyobb méltóságra, t. i. metropolitaira emeltetett. Legújabb időkig, 1130- ig volt Ragusa érseki szék, s 1131-ben új körülírása történvén a megyéknek, elveszté e méltóságát, s Zara segédmegyéje lett. itt őriztetett hiteles írók tudósítása szerint sz. István első magyar király jobbja is, a íatárfutás után, még Mária Terézia idejében fényes ünnepélylyel elsőben Bécsbe, innen Budára hozatott, s köztisztelet tárgya lett. — E megye 54 pleG*
