Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

Vili. Kelemen által 1601. alapitatott, s V. Pál által a bolognai

föegyház hatósága alá rendeltelvén, később e viszonya meg- szüntetlelelt, s közvetlen a sz. szék hatóságát tiszteli.

Nevét sz. Domnin vértanútól vette, ki itt a keresztény hitet vérével pecsételte. Hajdani neve pedig Julia volt. A megye 70 helységben 50 plébániát, s öszvesen 60 ezer hivet számlál kik közül 5 ezer a fővárosban lakik.

Püspök : Basetri Chrisolofjus Péter, ki Parmában született s a sebastei püspökségből Cin partibus) Jun. 19. 1343. áttételeit.

3. Guastalla (Dioec. Guastallensis) E megye legújabb időkben alapillatolt, s még 1826. a megyék közölt nem említetik. Területe csekély s csupán mint herczegi város látszik egyházi szempontból is kitüntetve lenni. A hivek száma alig megy többre tíz ezernél, kik közül 6 ezer a fővárosban lakik.

Püspök: Zanaroli Péter, kíneveztetelt Nov. 21. 1836.

4. Piazenza (Dioec. Placentina). E megye eredete Özséb pápa idejére, az az 4. század kezdetére tétetik, s a legrégibb egyházak jegyzékében, mint Aemiliai megye Ravenna főegyház hatósága alatt állott. XIII. Gergely állal 1582ben Bologna, mint születés helye főegyházi rangra emeltetvén, ez alá jutott, de ettől ismét elválasztalván , jelenben a sz. szék egyházi hatóságát közvetlen tiszteli.

E megye székhelyéből eredeti X Gergely pápa, ki 1271 — 1276-ig kormányozta az egyházat. A megye 50 plébániájában 120 ezer lélek van, a főváros maga 28 ezeret számlál.

Püspök: Sanvilale Alajos, ki Borgo S. Domninból áttételeit Nov. 21. 1836.

f) Lucca herczegség.

A világi uralmak változékonyságának képét s tanu-jeleit viseli e herczegség, melly Mathild grófné öröksége lévén atyja után, miután 1115-ben elhunyt, szabad város igyekezett lenni, de majd egyik, majd másik hatalom kerítette birtoka a- lá. A franczia mozgalmak óta állapota épen ingatag lelt,—

10*

— 147 —