Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

— 148 —

vallására nézve maradt csupán változatlan, — az apostoli korszakban már püspököt kapván, kit sz. Paulin avatott fel, c jelen időkig szakadatlan követik egymást az apostoli utódok. A főegyházi rangra XIY. Benedek pápa által emeltetett 1726- dikán , a nélkül, hogy segédpúspökség rendeltetett volna hatósága alá. Az érseki székhely Lucca, a herczegség fővárosa.

Az érseki megye 300 helyen 160 plébániát számlál, területe 20 □ mérföld , népessége 160 ezer, a fővárosban 23 ezer lélek van, hol az egyetem s sz. Domonkos rendű kolostor nevezetes.

Az érseki szék betöltéséről, az utolsó föpásztor Stefcinéin János Domokos elhunyta után, ki sz. Domonkos rendéből volt, nincs adatunk.

g) Sardinia.

Sardinia jelenleg öt főrészt foglal magában, a szoros ér- telembeni Sardinia!, — vagyis hason nevű szigetet, Genua , Piemont, és Savoya herczegségeket, és Nizza grófságot. Az öszves népesség száma 4 millió 408 ezerre tétetik, kik mindnyájan, (mintegy 30 ezer zsidót, és 2900 Yaldó követőit leszámítva) kalholikusok. Van 7 érseke, 32 püspöke, 3996 plébániája; 293 szerzetese , 144 apácza kolostora.

A hierarchiai szerkezetet a politikai felosztás szerint ábrázolni fogom , melly következő :

1) Sardinia sziget.

E sziget népessége 490 ezer és 50 lélek, mind a katho- lika egyház hívei. Az egyházi kormányszékek ím ezek:

I. Cagliari fömegye (Archi Dioec. Coloritana). Hiteles történeti adatok nyomán ezen főegyház nem csak az apostoli időkre viszi fel eredetét, hanem fömegyei rangja is a majlandi, genuai, vercelli sat. fömegyéket előzi. A Vandálok üldözéseikor az V-ik században fömenhelye volt e megye a keresztényeknek, s az egyházi történet az utókor oktalásá-