Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

— i 07 ugyan, mivel közelében két főegyház — Benevent és Salerno

— van, különben a hajdani Frigenlói megye is ebbe olvadóit,

— s mintegy 50000 hívet számlál, kik közül Avellinóban 12000, Frigentoban 3000, Atripaldaban 5000 lakik.

Püspök: Maniscalco Jősef Maria, lett Jun, 17-én 1844.

6. Boi an o (Dioec. Bojanensis). A Samnitak idejében, kik o vidéken laktak, Boviacumnak hivatott, de már a legrégiebb jegyzékében a székes egyházaknak előfordul, s különösen Samnium H megyét számlált. A város 1805-ben földindulás által sokat szenvedett. 4000 hívet számlál, s öszvesen a megyében 30000-et, kik többnyire az Apenninek hegyein s völgyein elszórva laknak, s vannak helyek , hol hónapszámra napfényt sem látnak.

Püspök: Riccardi Jósef, ki föpásztorrá lelt Jul. 1 i—kén 1836.

7. Bovino (Dioeo. Bovinensis). Apulia és Calabria 27 hajdani egyházai között már előfordul. E megyéhez tartoznak a Tremili szigetek éjszaki részről, hol kolostor is létezik, — és S. Nicolában 1816-ban vulkánhegy támadt. A hívek száma a megyében 40000-et tesz.

Püspök: Farace Xav. Ferencz, ki föpásztorrá lett Oct. 2-án 1837.

8. Larino (Dioec. Larinensis. A hajdani Ferenlani népfaj tartományában fekszik e város, s püspöki széke újabb időből való, — 1670-ben azonban már mint megyei főhely említetik. A hívek száma 30000, a székhelyen 4000 lakik.

Püspök: Botazzi Péter, ki Nov. 24-kéu 1844-ben lett főpásztorrá.

9. Lucera (Dioec. Lucerina). A kisebb megyékhez tartozik , de nevezetes még is a történetben, miután sok ideig itt honolt a pogány hit, lí-ík Fridrik idejétől fogva a szerecsenek laktak itt, míg II-ik Károly nápolyi király őket elűzte. 33 plébániában 40000 hívet számlál, — a székvárosban közülök 10000 lakik.

Püspök jelenleg: Jannuzzi Jósef, született Andriábau 1801-ik év Jan. 10-kén,—püspökké lett Jun. 19-én 1843,