Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
— 108 — 10. Termoli (Dioec. Termularum). Már hajdan ,,Termu- lao11 név alatt volt ismeretes, s Benevent főegyház hatóságához számoltatott, melly viszonyban e napig is meg van. A megye 40000 hívet számlál, kik közül a székhelyen 4000, Lucetóban 3000 lakik. Püspök széke üres. E megyékről átalában megjegyzendő, hogy öszvesen Ná- polyországhoz tartoznak politikai felosztás szerint, csupán a föegyház Benevent az egyházi állam birtoka, a segédpüspökségeket tehát csupán az egyházi hatóság viszonyánál fogva emlitettük. 11. Bologna fömegye (Archi Dioec. Bononiensis). A legrégiebb városai közé tartozik Olaszföldnek, melly már a keresztény időszámítás előtt Plinius és Liviuslól említetik Feleina név alatt, a gallok pedig Bononiának nevezték. Az evan- geliom már az első században hirdellelett itt, midőn sz. Péter az apostoli fejedelem sz. Apollinárist 45—48-ik év körül Ravennába küldte, — Bolognában sikerrel hirdette a keresztet. A főpásztorok sora a harmadik században vette kezdetét, Dienes pápa alatt; első föpásztora Zama volt, ki után számos szent életekről s tudományokról híres főpászlorok következtek, a régi időből elegendő csupán sz. Petroniust említeni, ki nagy Theodosius császár idejében élt , s a kinek tiszteletére a székes egyház is szentelve van, az újabb időkben e széket ékesítette a tudós Prosper Lambertini, ki XÍY. Benedek név alatt sz. Péter székébe emeltetett. Fömegyévé 1582-ben lett, s a megye területében 400 várost s helységet számlál, híveinek száma 200 plébániában 300000-re megy, a főhelyen közülök 75000 lakik. Az érsek jelenleg Oppizzoni Károly , egyszersmind bi- bornok, ki e méltóságra 1802-ben Sept. 20-kán emeltetett. III. Camerino, főmegye. Ama 20 megyéi közölt Um- briának, mellyek a legrégiebb jegyzékekben említetnek, Camerino is előfordul, s főpásztorainak sora már a harmadik század előtt megkezdődik. E megye rég időiül fogva egyenesen a szent Szék hatósága alatt volt, s mint illyen, főme- gyei jogokkal élt, újabb időkben azonban érseki megyévé e-
