Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135
38 Borsod Vármegyének azon állítása: hogy az Egyháziaknak a’ birtt Jószágok csak ideig— leni használatra adattak , midőn a’ világi Javak származás , vagy vérség útján a’ maradékra is, vagy oldalagos örökösökre is által szállanak; mert a’ mi a’ világi Javakra nézve: Successio sangvinis; az az egyházi Javakra nézve: Successio in officio, amaz a’ megszakadás esetében a’ Fiscusra száll, — emez olly örökös mint a' vallás. Kié tehát tartósabb a’ Jog, és a* birtok ? — amaz adatik család Törzsökének, és általa minden törvényes Ivadékinak — emez adatik bizonyos Egyháznak, és általa mind azoknak, kik azon Egyházat kormányozandják. Amannak adományozása ugyan azon egy Család részére csak egyszer történik; emennek a’ személyére nézve annyiszor, mennyiszer megújjíttatik : úgy hogy az egyházi Birtokos mindég egyszersmind Impetrans is ; midőn világi, a’ ki nem egyszersmind Impetrans , csak örökség, vagy zálog, vagyvevés, vagy más törvényes szerzés útján bírhat, a’ honnan következik: hogy a’ világi birtoknál a’ birtokszerzési czim avagy titulus acquisitionis nem mindég Donatio , hanem a’ most érintett módok is lehetnek; midőn ellenben az egyházi Beneficiatu-* sok az ainortisatiobéli Törvény behozatala
