Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

'V/V'VI

91

nak tartván állittyák : hogy szolgállatot tesznek az Istennek. Ha csalatkoznak: mint értetlenek nem gyíilölséget, hanem szánakozást érdemlenek, és amaz örökké emlékezetes igének pártfogása alatt vágynak, mellyet a’ Keresztényeknek haldokló Mestere az Ö gyilkosi fölött mondott , imigyen szóllván : Atyám! bocsássadmeg nékiky mert nem tudják mit cselekesznek.

Valamint azok sem tudták mit cselekesznek, kik későbben Kristust az Ö tanítványiban megölni keresték, kikről előre mondja Üdvö- zittonk: „ezeket cselekszik nektek, mert nem esmérik az Atyát, sem enge met.” Nemesmérték, mert megesmérni nem akarták, hanem vakságokban , tévelygésükben szánt szándékkal megátalkodván irigységükben egész a’ dühosségig öregbedtek. Szomorú példáját olvashattyuk ennek az Apostolok cselekedeti könyvében, hol írva talállyuk: hogy „Szent Pál ellen többen leselkedtek negyven férjfiaknál, kik felfogadták, hogy sem esznek, sem isznak, még nem megölik ötét.” 17 ) Sőt őtet a’Zsidók , egyedül csak azért, mivel mondotta: hogy elragadtatván elméjében látta Jésust, ki Ötét Jerusálembol mesz- sze elküldotte a’ nemzetekhez, hirdetni nékik az Evangéliumot, az életre-is méltatlannak tartották , fenn szóval kiáltván : „veszesdel a’ földről az illyent, mert nem méltó hogy ez éllyem

17.) Apóst. Csel. XXIII. 20.