Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
156 dett. Mellyel miclön látna Simon, úgy mond Szent Lukács , Jésus lábaihoz borúla , mondván : mennyid tőlem : mert bűnös ember vagyok Uram. Mert az álmélkodás kórnyulvette vala ötét, es mind, d kik véle valónak a’ halak fogásán, mellyet fogtak vala. Lalamint Péter, úgy mi- is álmélkodhatunk az Isten dolgain, mellyeket kedvünkért szakadatlanul munkálodik. Mert ha a5 rendkívül való dolgok az ö mindenhatóságáról tesznek bizonyságát: tehát a’ dolgok, mel- lyek előttünk ő általa minden napon megújulnak, nem csak mindenhatóságát, hanem véghe- tetlen szeretetét, bolcsességét-is hirdetik. Avagy mellyiket tartjátok nagjobb csudának a’ kettő közül: azt-e, hogy* Genezareth taván a' halaknak bovséges sokaságát rekeszté Simon hállójá- ba ; vagy inkább velem együtt azt, hogy mindennap a’ halaknak megszámlálhatatlan sokaságát tar- tya-is , szaporittjra-is ? Nagyobbnak tartyátok-e : hogy egy szavával, egyetlen illetésével betegeket gyógyított, halottakat támasztott5 vagy inkább, hogy számtalan füvekbe orvos erőt öntött, melly tenger betegeket meggjógjít, és hogy mindennap a7 semmiség méhébol töméntelen valóságokat szóllít az életre ? Nagj obbnak tartyátok-e : hogy Josue üdéjében a’ napot és a’ holdat futásában megállította; vagy inkább, hogy mindennap a napot, holdat, csillagokat keletről nyugottig vezeti, és szabott Ösvényükről letérni nem engedi? Nagyobbnak tartyátok-e: hogy
