Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

<%/w

82

“V/V/V

Eddig nektek szóllottam jámborok, kik a’ gonoszoktól szenvedtek. De néktek-is, kik a’ jámborokat üldözitek, vagyon mit mondjak. Azt: hogy késedelmez ugyan az Ur Isten a’ büntetéssel ; de el nem marad. „Mert valamint felveti vala a’ tenger határát, és törvényt ád vala a3 vizeknek, hogy által ne mennének az ö határokon,” 2.) úgy a’ti gonoszságtoknak-is éltetekkel együtt határt szabott. Ha megmérettetnek cselekedetitek mint Boldisáré, és a’ ti go- noszságitok tellyes mértékkel találtatnak ; ki- szóllitt benneteket, mint Heródest, az élők sorából; által ád a’ büntető igazságnak; és, mivel akkor már sem a5 malasztoknak, sem a’ megtérésnek üdeje nem lészen, későn bánnyáfoh- meg, hogy mint Fáraó az Isten igéje előtt bé- zártátok szíveteket, és a’ roszban megátalkodtatok.

Azért pedig Szerelmesim! hogy az Isten a’ gyermek Jésusnak illy szemmel látó gondját viselte , a’ mint azt az Evangéliumból megértettük : adjunk néki buzgó hálát; mert a" gyermek Jésus megmaradott élete lett a’ mi üdvösségünk. Megkelle maradni életének : hogy minket taníthasson , mindnyájunknak példát adjon , és szenvedésével, halálával a’világ bűneiért eleget tévén az Isten igazságát megbékéltesse irgalmasságával. E’ fölött fontollyukmeg: bogy

2 ) Péld. VIII. 29.