Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

■V-'X/V

74

nak, csacsogok, nyughatatlanok, szólván a miket nem kellene” 12.) azoknak, a’ kik ezeken kivül a’ jó lakásban élnek ; Szent Pállal merem mondani: hogy „élvén megholttak.” 13.)

Mind a’ két nembeli öregeknek pedig ismét szép példa a’ mit Anna tovább cselekedett; a’ ki minekutánna hálát adott volna az Urnák, hogy Ö-is láthatta az UdvöziltŐt, „szóll vala Ö felöle mindeneknek, kik várják vala az Israel válts ág át f iSzóllott felőle , elbeszélvén a’ miket néki a’ Megváltóról az Isten kinyilatkoztatott, és a’miket más ájtatos, istenfélő tudósoktól tanúltt.

így szépek, így tiszteletessek az öregek Szerelmesim! midőn t. i. a’ fiatalokat oktat- tyák , tanáttsal vezetik, intéssel kormányozzák, és saját tapasztalásokból elhitetik velők: hogy az Ur félelme kezdete a’ bölcsességnek ; és hogy a’ vétek boldogtalanná, a’jámborság pedig boldoggá teszi az életet. Hát még ha úgy tennének az öregek, a’ mint hogy tegyenek az Isten az O Törvényben megparancsolta. „Hogy szívükben hordozzák az Ö igéit; beszéllyékmeg azokat az ö fiaiknak, és elmélkedjenek azokon a’ házban ülvén, az utón járván, aluván, és felkelvén.’' 14.) Minő értelmes szülék, minő jóra oktattatott magzatok, ékesittenék Kristus Anyaszentegyházát, és a’ közönséges jámbor12.) I. Tim. V. 13— i5.)U. ott 6.— 14.) V. Mos,VI. 7.