Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

75 ság mino közönséges áldássá lenne köztünk ! De mivel vágynak a’ szülék között, kik az Isten igé­je helyett gonosz igéket beszéllenek a’ magzatok előtt, azért vágynak a’ magzatok között, kik nevel­kednek , és erősödnek: de nem úgy mint a’ kis­ded Jésus , kiről így fejezi bé a’ mai Evangélium. „Hogy elvégezének, Mária és Jósef, az Ur törvénnyé szerént mindeneket, megtérének Ga- lileába, az Ö városokba, Názáretbe. A’ gyer­mek pedig nevelkedik, és erősödik vala, tel­ly es bölcsességgel, és az Isten malasztya vala Ö benne” — így kellene a’ Keresztény Szülék gyermekeiknek-is nevelkedniük, nem csak test­ben, hanem lélekben-is ; nem csak a’ hasznos, hanem az üdvösséges tudományokban-is. Azomban most jut eszembe: hogy mí-is Kristus testéhez, melly az Anyaszentegyház , tar­tozunk, és az ő tagjai közül valók vagyunk, kiktől megvárja: hogy a’ malasztokban, és a’ szentségekben nevelkedjünk , még bennÖk meg­állapodott tökélletességre nem jutunk. Azért mindnyájunkat int a’ példa : hogy mivel a’ jóban , és a’ lelki tökélletességekben még csak gyerme­kek vagyunk, valamint mindég előbbre haladunk az üdoben, úgy a’ jóságokban-is korosodjunk. „Az örök, mindenható Úr Isten pedig in­tézze az Ő tettszése szer ént minden cselekede­tűiket , hogy eiz Ő szerelmes Fiának nevében jóságos cselekedetekkel bővelkedni érdemünk le­gyen!” Arnen. k

Next

/
Thumbnails
Contents