Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

géliuini igazságtalan Sáfár, a bánból keresik tengetni életüket.

Ezek közé számlálom azokat-is, kik a’ megtérést , és a’ mennyei kincseknek meggyújtásét üdoröl üdore hallogatván az Isteni malasztnak csudájára várakoznak , bogy ez akarattyok, ked- vök ellen-is új szívet, és új lelket teremttsen bennök. Szánakodást érdemlő boldogtalanok! hiszem nem azért bátorít bennünket az Isten bizodalomra, hogy hallogassuk, hanem inkább hogy siettessük megtérésünket. És ha mindgyárt az írás szavaival hitegetne-is benneteket az ördög , mint Jésust hitegette, nem a’ bűnben kellene megátalkodnotok, hanem a’ jobbu- lás munkáját kezdenetek : mert amaz az Istentől tiltatik, emez pedig szorossan parancsolta- tik. Mondanotok, avagy gondolnotok kellene , a’ mit Jésus mondott : ,,írva vagyon, ne kísért- tsed a le Uradat, Istenedet” Mert, a’ hival- kodóknak szóllok , ha megadta az Isten az erőt, tehettséget, az alkalmatosságai a’ munkára, a’ keresetre; vakmerő bizodalom, Isten kísértése mindenhatóságától várni azt, a’ mit vétkes rc- stelkedésed miatt elhenyéllettél. Mert, a’ ké- sedelmezö bűnösöknek szóllok, ha megadta Isten az üdöt, az alkalmatosságai, a’ malasztot a’megtérésre , vakmerő bizodalom, Isten kísértése a háladatlanúl megvetett irgalmasságért, az irgalmasság csudáját reményleni. Azért „ha az ö szavát hallyátok, meg ne keményittsétek szí»

•'V'V'V C) ^ Ij