Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

VW

118

Ivel elkezdette tellyesitteni a’ mit Nathaneelnek mondott; hogy mivel „mondotta néki : láttalak a’ fügefa alatt, és hitt, nagyobbakat lát ezeknél22.) elkezdette megjelenteni az o dü- csosségét „hogy Isten fiaés elérte azt, a' mi vésre ezt cselekedte: mert hívének ö benne az

^ r * r

Ö tanítványt, kik már Keresztelő János tanú- bizonysága miatt-is hívének : de ezen csuda miatt az ő hitekben még inkább megerosödének.

Ok ugyan, úgy mond Sz. Ágoston, 23-) álmélkodhatának: de mi kik tudjuk; hogy Ki i- stus egyállatú, természetű Isten az atyával, ezen nem álmélkodhatunk. Mert az Ur mindeneket ö általa, ki az Ö Igéjének-is mondatik, cselekedett. O általa, mint még tiszta Ige által, lett az ég és a’ fold, és a’ tenger; és az égnek minden szépsége, a’ földnek minden termékenysége , a’ tengernek minden bovelkedése. Ha tehát c událták mások a’ mik a’ testté lett Ige által történtek, csudállyuk mí-is azokat, mellyeket ö általa mint Isten által, cselekedett, és most- is cselekszik az, a’ ki mindeneket teremtett. Mert a’ víznek borrá lett változtatása csak egyszer történt a’ Kánán mennyegzőben : de minden esztendőben történik, hogy a’ viz, mellyel a’ felhők tőkéinket itattyák, borrá változik. Mért ezen nem csodálkozunk? mivel mindennapi, mint a kenyér, mellyet hasonlókép22.) Ján. I. El. — 25.) Tract. VIII. in Joan.