Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

'W'V

110

nincs borok.” Már akkor közben járó volt Szent Fiánál a’ boldogságos Szűz : és Jésus, hogy az Ö Szűz annyához bizodalmát gerjeszszen bennünk, engedett közbenjárásának, és annak következésében cselekedte az els.ö csudát. Mit nem nyerhetünk esedezése által, főképp ha általa nem a? víznek, hanem a’ mi szívünknek elváltóztatását kérjük! Láttatik ugyan, mintha keménnyen felelne annyának az UdvöziltŐ ; mert mondja vala néki: mi közöd nékem, és néked aszszony állat? de ezt Aranyszájú Szent János magyarázattya szerént 11.) azért cselekedte: hogy ne csak az annyától, hanem magoktól a szükölködöktöl-is kérettessék; és megmutassa; hogy a’ csudákat nem a’ vérnek érdeme, hanem az Istennek dücsössége, és a’ lelkeknek üdvössége miatt míveli. Es Ö ebben a’ szeretetet, tiszteletet, mellyel Szűz annya eránt viseltetett, olly kévésé sértettemeg, mint mikor az Evangéliumi aszszonynak, ki áldotta a’ méhet melíy hordozta, az emlőket, mellyeket szopott, monda: sőt inkább boldogok, kik halgattyák az Isten igéjét, és megőrzik azt. Ez által pedig tanít mindnyájunkat: hogy főképpen csak Ö benne, és ama jóságos tettekben, mellyeket malaszttya által cselekszünk, helyheztessük bi- zodalmunkat; mert előtte a’ Hit, melly ä’ szeli.) Hóm. XX. in Joan.