Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

nak Szemei előtt az Isten* haragjának jelei, azok az 6 szemei előtt a* megszentűlésre és bölcsességre való segítő eszközök. A’ hol ama« zok nem látnak egyebet, csak az őket körülvevő szélvésznek iszonyatosságait, ott az ő meg- világosodottabb szeme azt az angyalt láttya, a ki a' szélvészbe jő, és annak fúvósát igaz- gattya. (Itten említ az Anglus író egy rendets- két, a* híres Addison nak egy Verséből, a’ mel- lyet Marlborough Herczegnek gyozedelmére írt volt.) Innét következik az a’ békesség, mely erősségül vagyon a’ szívnek, és az elmének, Fii. IV: 7. es a’ melyet csak a Mindenhatónak Sátorában lehet találni.

4.) A’ kegyes emberek, negyedszer, az ő keserűségeikben egy jövendőbeli boldogságnak reménységével-is vígasztaltatnak' holott ellenben a’ vallásta*an emberek nem csak ezen reménységtől megfosztatnak, hanem még e’ mellett az Ő jövendő állapottyok iránt való aggódások által-is nyughatatlanittatnak. Az emberi Lélek, a jövendő életbéli sorsa iránt való nyughatatlanságtól soha egészszen roeg-nem me- nekedhetik. Vágynak olyan órák, a’ melyekben a* szerencsések előtt-is, az Ő legnagyobb gyönyörűségek között, az örökkévalóság, egy irtózatos gondolat. De még sokkal inkább akkor, mikor ezen gyönyörűségek egygyenként el-kez44