Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

lejdékenység’be merülnek; a’ hol a’ hitetlenek megszűnnek a’ fenyegetéstől, és a’ hol nyti- gosznak, a5 Ä/A a' munkának miatta megfáradtak. Jób. Ili: 17. Ekkor ismét viszsza nyeri az 0 lelkének vidámságát, az indulatoknak Szélvészé csendesedik, és az b szívének sebeibe enyhítő bal’sarn öntetodik. O egy lathatatlan baráttyának felfedezi titkos bánattyát, melyet hogy a’ világgal-is megtudasson, nincsen semmi ösztöne, és az b szíve megkönnyebbedik. Ő nem érzi magát elhagyathatva és magánoson, Ő hiszi azt, hogy az Isten vélle vagyon, és hogy az Istennek Lelke, ötét vígasztala. Azon Sátornak titkos helyéből, a’ melybe b a’ szent Lee ke Szerént elrejtezhetik, ilyen szózatot hall: Hívj en gemet segittségúl a’ te nyomorúságodnak idején, megszahaditlak tégedet, ne Jélj; mert én te veled vagyok; meg-ne rettenj; mert én vagyok a’ te Istened. 'Sóit. L: l5. E’sa, XLI: 10. Es a midőn egy ilyen szózatot hall, a’ mely csak a’ tiszta Szívűeknek Szól!; lát egyszersmind egy kezet-is, mely a* vétkeseknek láthatatlan ; láttya az Isteni Gondviselésnek kezét, hogy igazgattya a’ Világnak minóen elrejtett kerekeit és rugóit, és hogy vezérel, titkos de csalhatatlan munkálódás által minden történeteket, az igazak’ hóldogságá- ra. Ugyan-azon keserűségek, melyek mások43