Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496
a i a keresztény ember’ újjá születésének nevezetes jelei; ezek a’ Szent Léleknek ama’ pecsét- tye, a’ melyei a’ Szent írás’ szavai Szerént, az igazak elpecse'telLettek a’ iellyes vdltságnak napjára. Efés. IV: 3o. Hogy ezeknek egygye- sűlések, mely kedves-dégyen Isten előtt, arról nevezetes példát látunk a’ felvett szent Leczké- ben. Azon sok számtalan történetek között, a’ melyek az Istennek Szemei előtt lesznek, Cor- neliusnak könyörgései és alami’snái tölle különösön megláttattak. Látta azon jó ember’ Szívében felébredő Szeretetre méltó indulatokat, de látta azt-is, bogy azon indulatok még azon tökélletességnek hijjával vágynak, a’ melyet egyedül a’ Keresztény Vallásnak világa adhat- mcg; Hogy tehát a’ nagyobb Kegyelmek’ elnyerésének, ezen akadálya elhárittatha^sék, és Ő tökélletesen megesmérhesse az Istent, a’ kit tisztelni oly’ Szorgalmatoson igyekezett, az E- gekbŐl egy természet felett való követtséggel tiszteltetek-meg. Azonban, hogy a* földi Fejedelmek, az ő tulajdon bölcsességeknek Szán- dékjaira bízattattak, azonban hogy minden látható felsőbb béfolyás nélkül, a’ Vezérek, aa emberi sors* változandósága szerént, győztek, vagy meggyozettettek, az Istentől egy Angyal, küldetek, ezen derék Századoshoz. Hogy