Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

kiterjedése vagyon. Ő nem csak bizonyos esetekben kivántatik-meg, mint némely más virtusok, hanem minden más emberekkel való társalkodóinkban szüntelen munkásnak mú- t tatja magát. O határozza*meg azt a’ módot, t melyei egy beszélgetéshez, vagy valamely munkához kell kezdeni' néki kell a* mi beszédeinket igazgatni, és magát egész magunkviseleté- [ ben munkásnak mutatni.

Intelek titeket, hogy ezen engedelmes Ból- > csességet, mely onnét felji'il vagyon, egybe-ne r véttsétek a.on mesterséges becsületességgel, és \ a ’ magaviseletnek azon tanúit szelídségével, i mely a* Világnak oskolájában tanúltatik. Ilye- t tén nemű tökélletességekkel, a’ leggyarlóbb, és [ legkevélyebb emberek-is bírhatnak. Gyakran használtatnak ezek a’ ravaszoktól, tőr gyanánt, és az érzéketlentől, és kemény Szívütői, az ő alacsony telkeiknek fedezésére. El-nem mellőzhetem, hogy ezennel, e’ mellett azt a* megjegyzést ne tégyem, hogy mimódon kénte- lenittetik a’ Világ, ezen esetekben-is, a’ Virtusnak tartozó adóját megadni. Hogy a’ Társasági élet kellemetessé tétetődjék, szükségesnek talál- tatik, hogy valami olyast ruházzunk magunkra, a’ minn legalább a’ Virtusnak külső Színe megvagyon. A.’ Virtusnak közönséges kelleme vagyon. Még az árnyékára-is törekedünk, ha