Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

8

mind ezek sokkal gyengébb Sorompók, hogy sem az Indulatok* erejenek ellent álhatnának. Az életnek szélvész nélkül való Idejében ezen természeti jó hajlandóságok talám meglehetős rendel igazgattyak a’ társaságbéli kötelességeknek szokott foilyásokat; de várjatok, a’ meddig ezek valamely rendkívül való történet által próbára tétetnek. Forjanak-fel csak az indulatok; sebessittessék-meg a* Szív fájdalmas bánat által, vagy ejtessék nyughatatlanságba kemény megindulások által, mindjárt észre fogjátok venni, mely erőtelen légyen a* Virtus az életnek kormányozására, ha azt a* Vallás nem se- giti. Ó ekkor legvalóságosabb Óltalma, legeros- sebb Istápja, legnevezetesebb Serkentője nélkül Szűkölködik, vagy el*fog nyomattatni a’ szerencsétlenségnek terhétől, vagy a' vétek’ intselke- déseinek engedni fog.

Azon nagy indító-okoknak, melyek a’ mi cselekedeteinkben tartósságot és álhatatosságot eszközölnek, olyaknak kell lenni, hogy azok könnyen megesmértessenek, es hathatósan éreztessenek Egy Isteni Törvénytévő, a’ ki szózat- tyát az Egekből hallattattya; egy mindenttudó Tanú, a’ kinek szemei előli soha ebnem rejtezhetünk; egy Mindenható Uralkodó, a’ ki karját a' Jutalomra, vagy a’ Büntetésre kinyúj- tya, a’ ki a láthatatlan Világoknak rejtekeit