Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
\ ÖÍ2 tos megrostálás után mind a’ két réfznek okai nagy vigyázassál meglbntoltatnak; végtire a’végzés következik. Mind ezek a’ Zsinatnak Secretariusaitol írásba vétetnek , és.elolvaslatnak. Egy Sessionak vagy egybe- gyülésnek végén a’ következendönek üdeje és nr,j)?a meghatároztatik. Minden új Sessio az elsőnek példája fzerint, és a} Pontificaleban feljegyzett Antiphona, Zsoltár, Imádság, Létania, Veni Creator Ének, Mise, és Predikatzió végzéssel kezdődik, mellyek után az előbbeni Sessionak határozási elolvastalak, cs minden pont után az olvasó Secretaria* az Atyákat kérdi Iia tetteiké nékik mind ezeket újra meghatározni, és helybenhagyni, és az Atyák Teifzik (Placet) fzóval erősítik, kötelező erővel felruházzák (san- ctionálfyák). Mindeneknek befejezését, és végzését a’ Pápának küldik, ha helyben Iiadgya e’ mind ezeket vagy sem? és az ő helybenhagyását megkérik. Végtire a’ Zsinatnak Atyái O Szentségének, a’ Fejedelemnek, kinek pártfogása alatt folytában ment, és végére fzakadt a’ Zsinat, ezt egybehívó Praelatusnak* és egymásnak testi lelki áldásokat kivannak, azután a’ Zsinattartó vagy Elölülő Praelatustol megáldva el- ofzolnak. Mikor a’ megerősítés eljött, a’ Zsinatvégzések mind a’Templomokban a’predikálló Papoktól, a’ inennyire a’ népet érdeklik, kihirdetetnek, és azoknak megtartása kinekkinek fzívére köttetik. >94- §• Befejezés. Az egyházi fzertartások magyarázattyának befejezésére állyanak itt Szent Illonaynak fzavai (óag. 1.
