Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
569 Constantinopoli, Alexandriai, Antiochia! és Jerusalem! Püspököknek, Archiepiscopus nevezet minden Metropolitának tulajdona és valóságos törvény- hatóságot jelentő fzó lett. Az Exarchus név pedig mindenkor tsak bÖtsületbéíi, egyről másra fzálló (ambulatorius) név maradt, és u tolly ára éppen meg- fzünt Annyiból eggyek lehettek az Exarchusok a’ Prímásokkal, hogy valamint Keleten a5 jelesebb Püspökök, kiket a’ pátriárkái törvényhatóságnak megállapodása után Exarchusoknak neveztek, úgy nyugoton is a’ Prímások a’ Pátriárkák és Metro- politák között lévő rangban tartattak. így kell érteni a’ Liturg. I. R. 5o8. lap. álló ezen fzavakat: „ A’ Metropoliták közül az előkelőbbeket a* Görö- „ gök Exarchusoknak, a' Romai fzertartásuak pedig „ Primásoknak nevezik, kik tulajdonképpen a* Pa*- „ triarkáknak helytartói voltak, u »91- §• Szerzetesek. Szerzetes vagy Barát deák nyelven Monachus és Religiosus nevet visel. Monachus ezen görög fzó után pörög egyediilvaló, vagy magános, és cc/oj te~ fzek, élek magánosán élőt, a’ mostani értelemben pedig ollyan embert tefz, a’ ki a’ világról mintegy lemondva, bizonyos regulák fzerint és Elöljáróság alatt egynehányakkal való társaságban él. Az Hlyen élet, vagy regulák fzerzetnek, fzerzetes Rendnek (Religio, ordo religiosus) neveztetnek. A’ki magát x ' a?
