Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
565 és Faustinas Presbyterek is a5 Tsáfzárhoz fzólló kérelmekben Damasus Pápát Archiepiscopusnak nevezték. V-dik fzázadban közönséges lett ezen nevezet. Efesusi Zsinatban (Act. i. 2. G.) tulajdonít- tatik Romai Caelestinusnak, és Alexandriai Cyril- lusnak , ki maga is az ö leveleiben annak írta magát. így nevezte az á!i Efesusi Zsinat is Antiocliiaí Jánost, Sozomenus (L. II. c. 7.) Ctesipbonti és Se- lenciai Simeont, Chalcedoni Zsinat Romai fzenfc Leót, Constantinopoli Anatoüust, Alexandriai Cyril lust és Dioscornst, Antiochia* Maximust, Jeru- salemi Juvenalist, Cizicomi Pro cl üst, Thessalonikai. Ariastasiust, Maximus Paschasinus , és Lucentius pápai követeket. Evagriusnál is előkerül az, hanem nehezen tuiajdoníttaiik más valakinek mint a’ Romai, Constantinopoli, Alexandriai, Antiochiai, Jerusalpmi, Efesusi, Thessalonikai Püspököknek. 536-d k efztendőbéli Constantinopoli Gyülekezet Constantinopoli Mennát, Tyrusi Epipbaniust, Apameai Isáakot, Nagy fzent Gergely Corinthusi Anastasiust, Calarisi Januariust, Ravennai Marimanust, Thessalonikai Eusebiust, egyebek egéfz VIII-dik fzáza- dig mind tsak a’ jelesebb Metropolisokat, úgymint Tyrus, Nicopolis, Corynthus, Ravenna, Thessa- lonika , Carthago , Aquileabélieket azon nevezettel tifztelték': hanem YÍII-dik fzázadtol fogva közönségesen minden Metropolitának, sőt némelly Püspököknek is, kik Metropoliták sem voltak, megadták azt ; azért a’ Görögöknél sokkal többek lettek az Archiepiscopusok, mint a’ Metropoliták; merta üres
