Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

/

vires nevezetet könnyebb volt megfzerezní , mint a* törvényhatóságot. Ezen ókból a’ Nápolyi környékben is a’ Rossani, Laneiani, Názáreti, és Sardi- niában az Arbori Püspökök Archiepiscopnsi vagy Érseki tifzteletbéli névvel élnek, noha egy Sufifra- ganeusok sints.

E) A Prímások és Apostoli Vicariusok.

Primas fzó valamint deák nyelvnek ereje fzerint elsőt tefz, úgy az egyházi fzemélyek között is azon eleintén ollyan Püspököt .értettek, a’ ki a^ tartományban első az az Metropolita (Can. Apóst. 54. II. Conc. Cartli, c. 12. V. Carth. c. 7. 10. Cod. Eccl. Air. c. 17. 28. 86. 100. 120. 121. 125. 127. Conc. Taurin, c. 2. Leo ep. 55. qi. Conc. Tőled, anni 610. Nicol. I. in append, ep. 5.). Udővel ezen nevezetet megkezdték a’ Metropolitátol külöroböz- tetni, .és tsupán tsak a’ jelesebbeknek tulajdonítani, kiket a’ Pápák, az ő pátriárkái jussaikat tágítani akarván , Vicariusaiknak, vagy helytartóiknak kineveztek , és mint ollyanokat bizonyos privilegyio- mokkal felruháztak. Illyenek voltak Spanyol Or- fzágban a’ Tarraconai, és Hispali, Frantzia Orfzág- han az Arelati, Rhemsi, Métái, Senoni, Lugdu- numi, későbben a’Rituricomi, Német Orfzágban a* Moguntiai s a’ t. Metropoliták, kiknek hatalma egyátallyában ezekben állott: i-ör hogy a’Romába utazó Püspököknek Fvrmatdkat adgyanak, 2-or hogy a’ Primatiá jóknak vagy helytartóságoknak határi között Zsinatokat tartsanak, 3-or hogy a’ na566