Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

ki békesség okáért elfogadta ugyan magátol a’ Cy- riaeustol hozzá küldött leveleket, hanem még is Ötét megintette, hogy állyon el ti* balgatag nevezettől , azonban az utóbbi Pátriárkák azt megtartották, Sicilia és Thracia között fekvő orfzágokat is Isauriai Leo alatt, ki a’ Ptomai Pápátol elfzakadt, ey fölött pedig még Bolgár OiTzágot is törvényhatóságok alá hajtották; minekutánna pedig a’ Romai Ekkle- siátol elfzakadtak volna, nem merik ugyan a’ Pápától a’ legfellyebbvalóságot eltagadni, hanem aztnem Kristustol hanem a’ Conciliomoknak, és Tsáfzárok- nak rendeléseiből fzármaztattyák. De ennyi töreke- désnek mi hafzna van most ?

A' Serusalemi Püspökről írja Eusebius (L. II. c. 1.), hogy az Apostolok fzent Jakabra bízták a* Jerusalem! Püspökséget, nem sokat törődvén az elsőséggel, mintha valami nagy dolog lett volna Je- rusalemi Püspöknek lenni; azért mikor Metropoli- ták támadtak, a’ Jerusalemi Püspök a5 Caesareainak törvényhatósága alá esett. Udővel mindazonáltal Kri- stusnak, az Apostoloknak, és azEvangyeliomnak hö- tsiiletéért megkülömböztették ötét. Samosati Pál ellen tartott Gyülekezetben legelofzör alá van írva Helenus Darsi Püspök, azután Hymenaeus Jerusalemi, és ezután Theotecnus -Caesareai Metropolita. A’ Caesareai Zsinatban Caesareai Theophilus, és Je- rusalemi Narcissus ültek elöl. Az I-sŐ Nicaeabéli Gyülekezet (c. 7.) azt rendelte, hogy fenntartatván a' Caesareai Metropolitának méltósága, tifzteletben tartassák a’ Jerusalem! Püspök. Ugyanezen Zsinatr ui. JNÍ n