Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

6Ő8

jfej^nek, hanem a’ Pátriárkáknak is, kiknek törvényi hatósága több tartományokra terjed, tulajdoníthatni a’ mint hihetőképpen illyen értelemben tulajdonította Cappadociai Jánosnak a’ Constanlino- polí Gyülekezet, melly Menna, és Anthemius alatt tartatott (Novell. 16.); Justinianusnak üdéjétől fogva pedig, ki maga is Mennát, Epiphaniust, és^4nthe- miust Érsekeknek, és Oocumenicus Pátriárkáknak nevezte (Nov. 7. 16. 42.); többen adták meg a' Conslantinopoli Pátriárkáknak e’ tifzteletbéli nevet; de maga magát annak nevezni senki sem merte: u* Coustantinopoli Pátriárkák mindazonáltal a’ fzónak más értelmet adván, annak, paizsa alatt a* JRomai Püspökével eggyenlö törvényhatóságot vadáfztak **), _________ njü*)2Anastasius Bibliothecaríus (in praif. Syn. 7. ad Joann. Vili.) így mentette a’ nevezetet: Jneo, quo jrequen- ter (Hcumenicum in hac Synodo Graeci 'Patriarcham suum, inconvenienter appellant, Apostolatus vester adulationi veniam det. Verum cum apud Constan- tinopolirn positus frequenter Grxcos super hoc vocabulo reprehenderem et fastus vel arrogantia: redarguerem , asserebant, quod, non ideo (Ecumenicwn , quem multi universalem interpretati sunt, dicerent Patriarcham, quod universi orbis teneat prcesulatum, sed quod cuidam parti prcvsit orbis, quae inhabitatur. Nam quod Grceci oixovpkvtjv vocant, a Latinis non solum orbis, a cujus universitate universalis appellatur , verum etiam habitatio, vel locus habitabilis nuncupatur.

£*) Világosan kimondgya ezt Constanlinopoli János Hoi''1 jriisdas Pápához útt levelében (int ep. Herrn. 34.)»

San-