Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
555 Pallidiusbol érthetni, hogy a’ Zsinatokban Pátriárkák gyanánt t ífztelteteit, és a3 felfzentelésére a’ kisebb Asiai Püspökök öízvegy ültek, emerről pedig főbb egyházi írók (Greg. Naz. Orat. 20. ep. 55. Basil. ep. i85. 187. 201. Sozom. L. VI. c. 12.) írják, bogy mint Pátriárka a’ Pontusi Püspököket ízen- t'ite, és ve!eb pátriárkái Zsinatokat tartott. A’ Pátriárkáknak fzáma a’ Constantinopoli, és* Jerusalemivel megfzaporodott. A3 mi az elobbenit illeti, Constantinopol Nagy Constantinus Tsá[‘zárnak uralkodása előtt Byzantiumnak hivatott, és az idevaló Püspök SuíFraganeiisa volt a’ Thracial ílerak- leabéli Metropolitának: hanem minckutánna a’ nevezett TsáPzár ide áttette volna a’ Tsáfzári fzékét, és a’ Varast, melly már Constantinopolnak kezdett neveztetni, a’ Romai Birodalom fejévé tette volna, a’ Constantinopoli Püspököknek tekintete ízapöra lépéssel nevekedett kivált, mivel az itt lakó Tsáfzá- roknak kedvét megtudták nyerni, és így nem tsak önkényt Thraria Pátriárkáinak tartattak, hanem már az I-sö Constantinopoli közönséges Gyülekezet is (c. 5.) a’ Romai Pátriárka után az Alexandriai, és Antiochiai elolt tiTzteletbéli elsőséget adott nékik. De ezzel ők nem elégedtek meg, hanem kü- lömbféle Megyékben, hol a’ Metropolitáknak helybenhagyásával , hol pedig ezeknek akarata ellen Püspököket ízenf eltek. Első példát adott ebben Arany- ízájú ízent János. Mivel tudniillik, a’ mint Sozome- nusbol (H. E. L. VIJI. c. 6.J, és Palladiusbol (Diai. de vit. Chrysos.) kivehetni, nagy zűrzavarba jöttek né-
