Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

554

pák, hogy az ö jóváhagyásokat megkérjék (Greg. L. H. ep. ól.), és valamint Afrikában Zozirnusr.ak , I lyricornhan T-sö fnnocentiusnak, és I-ső Bonifi- ciásnak üdéjétől fogva, a’ hol a’ Thessalonikai Me- tropolitát a’ pátriárkái jussoknak gyakorlására Vica- ruisoknak vagy helytartójoknak tették, úgy egyéb tartományokban is a’ pátriárkái törvényhatóságokat külombféle úton módon megefzközlötték.

Az Alexandriai Pátriárka régtől fogva elsőnek tartatott a’ Romai után hihetőképpen azért, hogy Alexandriának Varasa is Roma után elsőséggel hirt. A’ Nicaeai Concib'om (c. 9.) az ö törvényhatóságát pedig régi fzokás után Libyának, Egyiptomnak, és Pentapolisnak tartománnyaira terjefzti. Nem olvasni, hogy az Alexandriai Pátriárkák kívánták volna aző törvényhatóságokat több tartományokra ter- jefzteni; megelégedtek a’ Megyével, mellyet nékik a’ fzokás után a’ törvény fzabott.

Az Antiochiai Pátriárka alatt voltak Palaestina, Syria, Phoenice, Arabia, Cilicia, Isauria, Mesopotamia, Osroena , Eplmtensis, és Cypria, melly tartományok üdövel jobbára két három réfzre ofz- tattak , és mind eggyíknek Anyavárasa, azzal eggyütt Metropolitája is lett. Üdövel tölök Palaestina el- fzakadt.

Az Efesusi, és CappadocEában lévő Ccesareai Püspökök is Pátriárkák vagy Exarchusok voltak, amaz ugyan Proconsularis Asiában, emez pedig Pon- tusban. Amarról az Efesusi (Act. 5.), és Chalcedoni .(Act. iy) Zsinatból, Evagriusbol (L. III. c. 6.) ét

Pál-