Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

523

gvenek, a’ gyermekeket kerefztellyék, a* boltiakat temessék; a/.ért is ok vidéki vagy környéki Diakónusoknak (Diaconi regionarii) neveztettek. Hihető hogy ezek a’ Diakónusok kezdték legelőször viselni a’ Cardinalis nevet (1. Szent-Illőn. 5286-dik lap.). UdSvel kivált az üldözéseknek megfz.üntivel ama Plébániai erőietek 'ben Templomokat, eme Di^ko- niákban is Kápolnákat bizonyos Szentnek neve ala*t építettek , mellyektöl hivatták magokat azokban Szolgáló Papok és Diakónusok. Innét iönnek a’ Cardi- nalisoknak mostani nevezti p. o. (Presbyter Cardinalis S. Calixti) fzent Calixtusnál lévő Cardinalis Presbyter; vagy (Diaconus Cardinalis S. Adriani) fzent uddrianusndl lév'ö Cardinalis Diakónus. Későbben annyira megSzaporodtak a’ Romiig Cardina- lisok , hogy TI- dik Honorius alatt 28 Cardinalis Presbyter, és 18, utóbb 20 Cardinahs Diakónus voU. Emezek közül 12 ugyan mint vidéki (regionarii) a’ vidékekben6 pedig mint palotabéli (palatini) a’ Lateranomi Templomban Szolgált a’ Pápának. A’ polotabéli Diakónusok a’ vidékieknél jelesebbeknek tartattak. TTdövel a’ Pápának Szolgálat- tyára még regionarius és palatinus Subdiakonusok, és Akolythusok , a’ Papokéra pedig a* Titulusokban titularis Akolythusok is állíttattak. Cardinalis Püspöknek még akkor híre sem volt, mert a’ Pápák egyedül magok kormányozták az AnyaSzentegyhá- zat, noha tetSzéscken állott a’ Romai Presbyteriom- nak, mellyet kétség kívül a’ Titulusokban Szolgáló Cardinalis Prcsbyterek alkpttak, tanáttsával élniMi-