Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c
524 Minekutánna fzokásba jött volna, bőgj a* Püspök, válafztásban a' helybéli Papságon és népen kivüí még a? tartománybéli Püspökök is réfzt végjének, akkor a’ Pápaválafztásra is Romai Cardinalis Pies- bytereken és Diakónusokon kivül még a* fzomfzéd Püspökök is, Ostia, Porto, Sjlva Candida vagy fzent Ruíina, Albano, Sabina, Tusculum, Praeneste várasokbol mint a’ Romai Metropolitának Suf- fraganeusai megjelentek, kik is a’ Pápának kivált Ünnepeken az Oltárnál fzolgáltak, ?s ezért ok a1 Romai fzent Egyház Püspökinek, XI-dik ízázadban pedii* a Lateranomi fzent Egyház Cardinalis Püspökinek neveztettek. Es így, ha a’ Cardinalis Colle- gioe n vagy öfzvességnek mostani formáját vefz- ízük , elelntén * zen 7 Püspökből 28 Presbyterböl, és 18 Diák onusbol, mind eggyütt 55 tagból állott. Mindazonáltal a* Pápák ezt aJ fzámot hol nagyobbí- tották . hol kisebbítették. Szent-Illonaynál (287-dik lap.) olvasni: „ Első Marcellus nevű Pápa már, há- ,, romfzáz kdentzedik efztendö táján, a’ mint né- „ mellyek vélekednek, a’ Kardinálisoknak hufzon ,, Öt Titulust rendelt. Így mondgya a’ Romai Bre- „ viarium fzent Marcellus napján 16. Janu. Zarabel- „ la írja, hogy kélfzáz harmintz kettedik efztendo- ,, ben két fzáz és harmintz Kardinálisok voltak. A’ ,, Kardinálisoknak fzáma külombfélo volt; mert „ nyoltzadik Bonifacius Pápa alatt hufzan voltak. „ Azon üdöben, mellyben a’ Pápa Avenion vára- „ sában lakott, harmintzan fzámláltattak. A* Kon „ stantziai Conciliumban az Atyák elvégezték, hogy M töb~
