Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

tsúfolta, és Pilátushoz víífzaküldte. Pilatus másod- fzor, és harmadfzor is Jesus felett új Ítéletet tartott, és mivel mindenkor ártatlannak találta, azon volt, hogy fzabadon botsássa. Azért elofzör azt akarta , hogy mivel a’ Zsidók úgy is minden efztendöben a’ Húsvét Ünnepén egy rabnak megkegyelmeznek , most Jesussal tegyék ezt; hanem ok inkább vették kegyelembe Barabás latrot, gyilkost, és íázzítót, Azután megostoroztatta *), és nem eilenzette, hogy

*) Schnappinger Bonifacius Márton a’ fzent írás magya- rázattyában Máténak XXVII, 26. az ostorozásrol írja, hogy a’ kiket kerefztre fefzítettek, azok közönségesen meg is ostoroztalak (Lipsius de cruce L. II. c.2.). A’kiket pedig az a’ fzerentsétlenség ért, hoe;y megostoroztassanak, azok mezítelen feltesltel egy ofz- lophozl vagy karóhoz köttettek, és úgy vereltettek. A’ Zsidó ostor marhabor fzíjbol való nyeles , és három ágú volt ollyan formán , hogy a’ két fzélso egy- arányú, a’középső pedig két akkora volt. de úgy, hogy ennek tsak az elobbeui kettőnek végén túl nyúló fele fzíjbol, a’ belső és azokkal egyenlő valami puha fzerböl való volt. Mikor azért valakit ostoroztak, az minden ütésre egyfzerre három vágást kapott, kettőt ugyan hátára a'rövidebb ágakkal, egyet pedig melyére vagy hasára a’ középső holfzabbikkal. Mivel pedig Moyses megtiltotta negyvennél több ütést adni (V. Moy. XXV. 2, 3. II. Kor. Xí. 24.), azért a’ Zsidók, hogy ha talán valamelly ütést néni vettek volna ízámba, hogy azt akarattyok ellen sem haladgyák fenn, és így a’ Törvényt meg ne fzegjék, soha sem adtak valakinek telében negyven ütést, hanem tsak harmintz ki- lentzet \ ezért jött fzokásba a’ három ágú ostor, és

azzal