Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

49

a’ vitézek, a’ parantsolaton kívül is tövissel megkoronázzák , egy avét vörös bársony ruhába öltöztessék,

azzal nem több, hanem tizenhárom ütés, melly a’ testen harmintz kilentz sebet tett. A’ Romaiak a’ fzi- jakba drótot fonytak, és azoknak végébe kis horgots- kákat akafztóttak, mellyek a’ megostoroztattaknak kimondhatatlan fájdalmat okoztak: hanem ezeknél az ütés’ fzáma nem volt meghatározva, mint a’ Zsidóknál, és a’ bírói végzéstől függött, minden bizonnyal pedig nagyobb volt, mint emezeknél. XI V-dik Benedek (T. IV. de Beat, et Can. SS. P. 2. c. lü. n. lt>. és T. IX. de fest. D. N. J. C. ad Parasc. n. őí.) Lipsius (de cruce lib. II. c. 2—4.) után írja, hogy a’ vádolt- tak vagy a’ Tanátsházban (Praetorium) ostoroztattak, vagy pedig az úton , mikor a’ fefzítés’ helyére vezettettek. Az első esetben egy ofzlophoz köttettek; mivel pedig az Urunkat is Praetoriumban ostorozták; hihető, hogy ofzlophoz volt kötve, a’ mint azt több egyházi írók is bizonyíttyák (Prudent. T. IV. Bibi. PP.

р. 4057. Dypt. 41. Vinctus in his Dominus stetit ceclibus, citque columna: adnexus tergum dedit, ut servile, flagellis. —• Hieron. T. I. epist. 108. coi. 691. epit. Paulae Ostendebatur illi columna Ecclesias porticum sustinens infecta cruore Domini, ad quam, vinctus dicitur, et flagellatus. — Beda in Luc.

с. 23. Ille, qui solvere compeditos solet, plena Deo membra verberibus subdidit. Quce videlicet columna in Ecclesia montis Sion posita Dominici cruo- ris usque hodie cernentibus vestigia demonstrat. —. Greg. Túr. lib. Í. de glor. Mart. c. 7. Ad hanc vero columnam multi fide pleni accedentes corrigias textiles faciunt, eamque circumdant : quas rursum pro benedictione recipiunt diversis infirmitatibus profu11L Riff D