Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

sen választattak , és fzente'itettek ; valamint tt ai. • nak is az oka, hogy a’ melly jusokkal élni fzoktak a’ Pápák mint Pápák, ugyan azokkal élt a’ Püspököknek öfzvessége, és a’ közönséges Zsinatok is pedig egéfz Anyafzentegyházra nézve. így p. o. a’ Ba- sileai Atyák (Sess. XXIV.) iellyes Bútsút engedtek azoknak, a’ kik az eggyesülés ügyelő Zsinatokba utazó Görögöket egy hétre elégséges élelemmel segítik. De ezekről többet olvashatni Natalis Alexandernél (H. E. T. XVIII. de Cone. Basil. Ludov. Elli. Dupin de anticp Eecl. disc.). /

Ha tehát a’ Püspökség és Papság mivoltiasan azon hatalomból áll, mellyet kiki a’ fzenteléskor Jesus Kristustol vefz; ha a’ Pápánál nagyobbak és fellyebbvalók a’ Püspökök öfzvessége, a’ közönséges Zsinatok, az Anyafzentegyház; ha a* kults kötés oldás hatalom tulajdonképpen tsak az Anyafzentegy- házé, a’ Pápa pedig mint Primas, noha lelkiösméreí fzerint kötelezöleg, de még is tsak provisoris él egéfz A nya fzentegy ház fzerte az ö hatalmával; ha az Anyafzentegyház a’ Kánonok5 értelmében ád a5 kults kötés oldás hatalomnak gyakorlására alattvalókat, hogy lehet akkora5 Pápa Monarcha? Monarchiával azért tsak ollyan értelemben igazgattatik az Anyafzentegyház , ha Jesus Kristust magát veílzük Mc- narchának, a’ mint valóban az is (Mát. XXVIII, 18. Luk. I, 5a. Ján. XIII, io. 1 Kor. III, 4, 5. XV, s4).

Hogy pedig a5 Pápa maga nevez ki a5 főbb egyházi méltóságokra, vagy mások által törvényesen tett kinevezéseket helybenhagyja, a’fzent Gyűlő-